Minimális Spoilerek előfordulhatnak

Villámcsapásként ért még tavaly, hogy jön egy újabb Superman animációs sorozat. Gyakorlatilag az első előzetes megérkezéséig nem is tudtam, hogy készül. Aztán jött az a kedvcsináló és azonnal levett a lábamról. A hangulat, a rajzok, a koncepció, mind tök érdekesnek tűnt. Fura volt viszont, hogy az egyik legfontosabb DC karakter nem a szokásos DC tartalmak otthonában jelent meg, az HBO Max-on. Először úgy volt, hogy Cartoon Network-re jön, de onnan átkerült az inkább felnőtt tartalmakat felvonultató leányvállalatukhoz, az Adult Swim-hez és csak azután jelent meg streaming-en. Valószínűleg a Warner szokásos piaci kavarása miatt kacsázott ennyit szerencsétlen sorozat. A lényeg, hogy a széria tavaly júliusban elkezdődött és a világ nagy részén másnap már lehetett nézni az HBO Max-on az epizódokat… Magyarországon persze nem. Hozzánk több, mint fél éves késéssel jött a sorozat az HBO Max-ra. Heti 2 résszel, magyar szinkron nélkül. Amit nem tudok felfogni ésszel, mert ez pont olyan sorozat, amit a családdal közösen lehetne nézni (ne tévesszen meg senkit, hogy az Adult Swim-re jött, ez nem egy Rick és Morty szerű állatság vagy csak felnőtteknek szánt cucc), akár apró gyerkőcökkel is és a felnőttek is tudnának rajta szórakozni. Mert ez szerintem konkrétan az eddigi legszórakoztatóbb feldolgozása a karakternek.

Először fussuk le a kötelező köröket. Óvodásként, kisgyerekként én nagyon szerettem Superman-t. Tetszett, hogy sebezhetetlen, hogy mindig tudta mi a helyes. De ahogy idősödtem, a karakter egyre unalmasabb lett nekem. Mivel a 90-es és 2000-es években itthon nemigazán jöttek be a felnőttesebb, sötétebb Superman képregények, én például teljesen lemaradtam ezekről. Így évekig az élt a fejemben, hogy ez egy avitt és egyszerű figura. Nyilván utána kezdtem felzárkózni és azóta olvastam komolyabb Superman képregényeket és már látom, hogy ennek a karakternek is kb. 1000 és 1 interpretálása létezik. Mostanában nyilván Snyder nagyon sötét, nagyon epikus, krisztusi áthallásokkal nyakon öntött verziója él az emberekben leginkább. Én kedvelem Cavill-t és Snyder-t is de az a Superman ábrázolás nekem sem feltétlen nyerte el a tetszésem. Főleg az Acélemberben, ahol konkrétan nagyobb kárt csinált, mint egy természeti katasztrófa, ahelyett, hogy embereket mentett volna de ezt most hagyjuk. Jó ötlet, ügyetlen és buta megvalósítása volt. És ahogy egyre több feldolgozást, átértelmezést ismertem meg. Úgy kezdett el egyre jobban hiányozni az eredeti Superman koncepció. A jó lelkű, egyszerű figura, aki segíteni akar. Nem harcolni. Nem akar epikus lenni. Na ide kanyarodik vissza ez a sorozat, nyilván modern tálalásban és gondolatokkal.

Ez a sorozat egy eredet sztori egy kezdő Superman-nel. De szerencsére nem a gyerekkortól indulunk. Azokat gyors flashback jelenetekben lezavarják. Itt rögtön azzal kezdünk, hogy már Metropolisban él és a legjobb cimborájával, Jimmy Olsen-nel gyakornokként kezdenek a Daily Planet-nél. Itt pedig Lois Lane irányítása alá kerülnek, aki szintén gyakornok még de mivel túl önfejű, törtető és makacs, a nyakába varrják a két fickót, hogy lefoglalják. Talán addig se csinál zűrt, míg velük foglalkozik. De ez csak egy jó lehetőség a nő számára, hogy legyen egy saját csapata. A sorozat fő mozgatórugója pedig innentől fogva ez a hármas fogat. Az ő barátságuk, hogy hogyan melóznak és hogy Clark hogyan próbálja eltitkolni előlük, hogy ő kicsoda. És ez valami eszméletlen jól működik. Ez az egész újságírós szál, szerintem minden Superman sztoriban egy kötelező nyűg volt. Kellett valami hagyományos meló a karakternek de nem nagyon foglalkoztak vele igazán. Mindig háttérbe volt szorítva. Itt viszont sokat foglalkoznak azzal, hogy ők hárman hogyan dolgoznak. Hogyan élik meg a szakmai sikereket, kudarcokat, hátba szúrásokat. És ezt egyszerűen üdítő látni. Nem csak azért, mert jópofák a melók, amiken dolgoznak.

Hanem mert maguk a karakterek is szenzációsan jól vannak megírva! Clark/Superman itt még egy naív melák, aki mindenkin segíteni akar de befolyásolható. És folyamatosan ingázik a titkos élete és a normális között. Próbál rájönni, hogy ő kicsoda és mit tudna tenni az emberiségért, ha már ilyen hatalom van a kezében. Tiszta lelkű figura. És mivel kezdő, sőt néhány ereje csak most kezd el éledezni. Még közel sem az a megállíthatatlan hős, aki az emberek fejében él. Többször is padlót fog. Néha alig él túl akciókat. Ha rosszindulatúak akarnánk lenni, akkor azt is mondhatnák, hogy direkt gyengítették, hogy Lois és Jimmy néha kihúzza a szarból. Ami részben igaz, van pár jelenet amikor kilóg a lóláb és érződik, hogy csak azért van most az Acélember szopóágon, hogy a barátai megmentsék. De mivel a koncepció része, hogy ez még egy újonc hős, szerintem belefért. Majd a 2. évadban szerintem már ügyesebben helytáll a karakter és máshogy fogja támogatni a másik két figura. De Superman itt, a kezdő töketlenségével és naivitásával együtt egy borzasztó szimpatikus figura. És hősként is nagyon jól működik.

De a sorozat legnagyobb ütőkártyája szerintem Lois Lane. Aki nem csak designbeli ráncfelvarráson esett át, hanem a karakter jellemét is ügyesen átdolgozták. Megmondom őszintén, nekem Lois mindig is inkább ellenszenves volt. A Christopher Reeve-es filmben engem idegesített a nyomulása, miközben teljesen elalél Superman-től, holott ő micsoda erős, független nő volt. A rajzfilm sorozatban is inkább a törtető oldalával foglalkoztak. Snyder-nél meg konkrétan nem volt semmi értelme, hogy benne volt a filmekben. Üres volt és rosszul megírt, hiába alakította egy jó színésznő. Itt viszont a törtetésének megalapoznak, hiszen egy fiatal gyakornok, aki beakarja bizonyítani, hogy ér valamit és nem csak kávéhordásra jó. Később jön egy családi szál is, amikor kiderül, hogy fasírtban van az apjával ilyen-olyan indokok miatt, amik szintén adnak egy plusz réteget a figurának. És ezek mellett talpra esett, bár sokszor meggondolatlan és önző. Többször összeveszik Clark-kal. Végre egy valódi emberként van kezelve a figura és nem csak egy kötelező nőként akinek szerelembe kell esnie a hero-val. Óh és a szerelmi száluk is annyira cuki! Én nem vagyok ilyen üngyiribüngyiri de szép a szerelem marhaságokért oda. De ez valami irtó aranyos volt! És ahogy halad előre a sorozat úgy tudták mélyíteni, komolyabb vizekre terelni és drámaivá tenni helyenként. Nagyon jó a kémia közöttük. Ezt valami mocsok mód elkapták a sorozatban.

Akitől nagyon féltem, az Jimmy volt, mert vele sem tudtak sohasem mihez kezdeni. Vagy mindig egy naív gyerkőc volt, aki sosem értette mi zajlik körülötte, vagy annyira kitekerték a karaktert, hogy gonosszá vált, meg hasonló baromságok. Hogy Snyder mit csinált vele arról meg ne is beszéljünk. Bár engem nem vágott földhöz, mert sosem szerettem a karaktert. És az előzetes alapján itt is csak egy harmadik keréknek tűnt. És a sorozat elején az is. És ez teljesen tudatos volt az írók részéről. Mindig valahogy belerondít Lois és Clark meghitt pillanataiba, aztán egyre inkább háttérbe szorul, amit ő érzékel de a többiek nem. És erre konkrétan felhúznak egy részt, ahogy a többiek rájönnek, hogy nem figyelnek rá eléggé pedig ő is a csapat tagja. Szóhoz nem jutok! Bravó! Nagyon okosan fel volt építve és el volt mesélve! Ettől függetlenül, nekem Jimmy még így is a legkevésbé érdekes figura és nem igazán kedveltem meg most sem. De megértettem, hogy helye van a történetben.

Egyébként nem csak a főbb figurák kaptak érdekes új értelmezéseket. A gonosztevők oldalán is vannak egészen sajátos új ötletek. A mainstream-ből kevésbé ismert rosszfiúk is felbukkannak, akiken rendre tekernek egyet-kettőt az írók. Néha egészen kreatívan. Mr. Mxyzptlk ezen verziója például elképesztően szórakoztató kis rohadék. Most is tenyérbemászó de nem idegesítő, vagy röhejes. De az itteni Öngyilkos Osztag, vagyis Task Force X sem feltétlen az ismert és agyonhasznált figurákból állt. Volt olyan akiket még én sem ismertem. Ez is üdítően hatott és tetszett, hogy egy jó vezetéssel meg is tudták ropogtatni ezt a kezdő Superman-t. Az a bizonyos tábornok, aki az évad egészében próbálja levadászni Superman-t egy sablonos de jól kitalált figura. És meglehetősen racionális dolgok miatt tart Superman-től. Amire rá is erősítenek egy bizonyos részben. Maradjunk annyiban, sokkal inkább kezelte jól ez a sorozat azt, hogy Superman milyen és mégis ez milyen fenyegetést jelképezhet, bizonyos szemszögből nézve, mint tette azt a BvS film, Snyder papától.

Akik viszont totálisan háttérbe lettek szorítva és még mellékszereplőknek se igazán lehetne nevezni őket, azok pont Clark szülei. Ami azért fura, mert elvileg az ő neveltetésük miatt olyan Clark amilyen. Mégis alig szerepelnek a sorozatban. És akkor is baromi halványak szerintem. Megértem, mert a sorozat javarészt Metropolisban játszódik és nem is igazán lett volna már idő rájuk (erről még lesz szó), de valahogy mégis volt egy hiányérzetem. Fontos kapocs hiányzik így Superman és a küldetéstudata között. Nyilván akinek már volt dolga Superman-nel tudja miről van szó és kitudja tölteni fejben ezt az űrt, de ez azért nem volt túl ügyesen megoldva. Illetve Vicki Vale-t szerintem indokolatlanul köcsögnek állították be. Legalábbis én nem találkoztam még, a karakter ilyen fajta bemutatásával. Működött persze és nagyon kellett de lehet szerencsésebb lett volna egy másik karakterrel így görénykedni. Amúgy sem értem, egy Gotham-i sztár riporter mi a fenét keres Metropolis-ban. Lenne otthon mivel foglalkoznia. Kicsit olyan, mintha itt is elkezdenének sutyiban univerzumot építgetni. Remélem nem.

És vannak sajnos idegesítő gyerekszereplők is. Hála istennek alig van pár jelenetük, cserébe tényleg idegőrlőek és totálisan feleslegesek. Semmi szükség nem volt rájuk szerintem.

1-2 ilyen megbicsaklást leszámítva, emberi oldalon, karakterek szempontjából, piszok erős a MAwS. Narratívában már azért vannak furcsább dolgai a sorozatnak. Néha kifejezetten bugyuta 1-1 helyzet megoldása és át tud csúszni gyerekesbe. Az évad szerintem egy kicsit túl sűrűre sikeredett, hiszen csak 10, huszonpár perces részből áll. Nem csak Superman-nel és a barátaival foglalkozik, hanem ahogy mondtam, jön az Öngyilkos Osztag is, bekavar a multiverzum és alternatív valóságok, azok karakterei is. Belebegtetik a következő évad fenyegetéseit is. Kicsit sokat akartak elmesélni és beleszuszakolni ebbe az évadba, mint amit a formátum szerintem elbírt. Nem feltétlenül óriási probléma ez de kicsit olyan, mint amikor egy frankó mikulás csomagba annyi jó dolgot teszel, hogy a csomag elkezd eldeformálódni. Túl van kicsit tömve. Szerintem ez az egész Kriptonos szál ráért volna még, amit az utolsó részben hirtelen előhúznak. Persze építgették azt már korábban is de azt hittem az csak a tábornok motivációja lesz. Értem én, hogy kellett valami nagy, hősi, epikus finálé de nem biztos, hogy rögtön ide kellett ez. Viszont van a sorozatban egy olyan tök jó csavar, amit pár éve, szinte ugyanígy ellőtt egy másik szuperhős film, és ugyanúgy nem számítottam rá és ugyanúgy 1 másodperccel a leleplezés előtt esett le a tantusz. Na akkor, annál a jelenetnél lefostam a bokám! Annyira nem számítottam rá.

Viszont mivel ennyire sűrű az évad, ennyi minden történik, ennyi mindennel foglalkoznak, a sorozat valami borzasztóan jó ritmusú! Izgalmas, mindig történik valami. Nem húzzák el fölöslegesen a dolgokat. Az kifejezetten tetszett, hogy Lois, már az évad felénél rájön, hogy ki Superman és nem kellett egy egész évadot elcseszni rá, hogy Clark hazudozik, kitér és bujkál előle. Az ezzel kapcsolatos Jimmy-s dolog meg egyenesen király volt és állati vicces. Egyébként meglepően jó humora van a sorozatnak de néha nagyon le tud csúszni azért dedóba 1-1 poén. Látszik, hogy a fiatalabbakra is próbáltak lőni. Nem volt olyan jól belesimulva ez.

A sorozatnak ezen kívül vannak üzenetei is, amik egy jó ideje már a Superman mitológia részét képezik. Méghozzá az, hogy ő egy idegen, más és ezért sokan félnek tőle, sőt gyűlölik. De a másság nem feltétlenül veszélyese, vagy a “normális” ellentéte. Erre ma a tudjuk kik azonnal habzó szájjal rá fogják okádni, hogy: “gonosz woke pc propaganda”, holott tényleg évek óta témája ez a képregényeknek is de ez őket nyilván nem fogja érdekelni, hiszen ahhoz gondolkozni is kellene nem csak fröcsögni. De kollektíve szarjuk is le ezeket a bohócokat. Ami viszont szerintem is kicsit kilógott a sorozatból az a bizonyos pár. Értem mit akartak velük de ott én is azt éreztem, hogy picit túl lőttek a célon. Szórakoztatóak voltak de valahogy annyira bizarr volt az a kapcsolat. Egy emberi tudattal rendelkező hím gorilla és egy robot testben élő férfi tudós szerelméről van szó. Ott azért tikkelt a szemem. De mivel egy részben szerepeltek, szerintem teljesen elviselhető volt. Ettől nem dőlök a kardomba, mint egyesek.

Na és ott a látvány! Óh te jó ég! Annyira eltalálták sok szempontból az én ízlésemet! Főleg karakter design-ban. Látszik, hogy a 90-es évek Superman, Batman és Igazság Ligája, kicsit szögletes stílusából is merítettek de ezt iszonyat jól összeturmixolták anime beütésekkel. Nyilván nem echte anime kinézet, hiszen olyat csak a japánok csinálnak. De a Studio Mir híres erről, hogy nagyon érzik az anime-re hajazó stílust. Ők a Korra Legendájával indultak el, bár csak az 1. évadot rajzolták. De dolgoztak a Kertvárosi Gettó utolsó évadán és még rengeteg mindenen. Szóval tapasztalt bandáról van szó. Nagyon jól néznek ki a karakterek. Clark nagydarab, melák, kissé esetlen de amikor Superman-né válik akkor igazi hősies kinézete van. Jor-El soha nem volt ilyen bad ass, mint itt, remélem később többet kapunk belőle. Lois Lane tomboy kinézete pedig telitalálat. Borzasztóan jól illett a figurájához, nem annyira csajos, hanem sokkal fiúsabb. Bár én először azt hittem, hogy fekete és fehér felmenői vannak, azért olyan barnás a bőre de mint kiderült koreai (a szinkronhangját is direkt így választották ki). Akivel nem voltam kibékülve az Slade Wilson aka. Deathstroke. Hát, hogy belőle, hogy sikerült ilyen szőke, jól fésült, Backstreet Boys csávót csinálni azt nem tudom. Legalább valami kecskeszakálla lett volna, hogy kevésbé legyen kisfiús. De az utolsó előtti részben a “szemtelensége” azért előkerül. Jimmy Olsen fekete lett… Hát volt már korábban is az. Akkor se érdekelt meg most se. Legyen. Lois is volt már japán valamelyik képregényben.

Az akciók cefet látványosak. Jó a dinamikájuk. Nem igazán van megúszós, vagy darabos mozgás, csak néha. Szép folyamatosak a jelenetek, jól vannak fázisolva. Jók az animációk. A CGI viszont elképesztően gyenge szerintem. Nem sok ilyen van. Általában robotok, vagy űrhajók mozgásánál használják őket. De borzasztó mód leesnek a képről. Nagyon nem illenek oda. Illetve a hátterek eléggé kidolgozatlanok. Viszont minden szép, színes. Tényleg, tök jó ránézni a sorozatra.

Zenei fronton meg olyan 10/10 a sorozat, hogy brutál! Már maga az animés intro alatt, a fő téma brutál jó! Annyira örülök, hogy rockos témát választottak. Frankón szól az elektromos gitár. Ezt egyébként az epizódokbeli zenékre is áthúzták. Ott sem feltétlen a tipikus, nagyzenekari hős taktusok mennek. És piszok jól áll neki! Néha mintha John Williams és Hans Zimmer témájához hasonló hangzást is lehetne hallani. De lehet csak a képzeletem játszott velem.

A szinkronhangok is remekek. Jack Quaid legtöbbünknek valószínűleg a The Boys című sorozatból lehet ismerős. Ő alakítja Hughie-t. Na itt ő Superman. És nyilván nem ez a színész lenne az első, akire gondolna az ember, ha Superman-ről van szó. De ahogy szinkronizálja, azelőtt le a kalappal! Nagyon tehetséges a fickó. De a többiekre sem lehet panasz. Alice Lee Lois Lane-je is csillagos ötös.

Nagyon vártam ezt a sorozatot és azt kell mondjam, bizonyos szempontokat messze túlszárnyalt. Nem elégszik meg annyival, hogy egy jópofa, modern eredet sztori legyen, hanem mer messzebb nyújtózkodni. Azért vannak furcsa gyengeségei de szerintem ezeket a későbbi évadokban letudják majd dolgozni. Idő kell neki, míg kiforrja magát. Rengeteg lehetőséget látok a sorozatban. Eszméletlen látványos, hangulatos, mocsok jók a zenék. Jók a figurák. Egyszerre tud szólni felnőtt közönségnek és fiataloknak is. Én kimondom, nekem eddig ez a Superman feldolgozás a kedvencem, akármelyik másik rajzfilm, vagy élőszereplős produkciót is nézem. Nagyon várom a következő évadot és remélhetőleg a hazai hbo max nem lesz ennyire lemaradva ezúttal. Illetve remélem, hogy elkezd nagyobb és megértőbb közönségre is találni, mert ez a sorozat sokkal többet érdemelne. Nagyobb visszhangokat és elismeréseket. Remélem még idén tudjuk folytatni.